A kis faház fedett teraszán kezdtük az elméleti oktatást, ahol részletesen végigvettük azokat az alapfogalmakat, amelyek ismerete nélkül nem tudjuk a ballisztikai programokat használni. Ezután a céltávcsövek felépítését, a tornyok működési mechanizmusát, a szálkeresztek típusait és paramétereit, illetve a felhasználás során tapasztalható előnyeit/ hátrányait beszéltük meg. A tömény technikai adatok ismertetése közben többször megálltunk és az esetleges kérdéseket, a nem teljesen egyértelmű dolgokat igyekeztünk tisztázni, mindenki számára egyértelművé tenni.

Eközben a fegyver - lőszer témacsoportot érintve megbeszéltünk néhány összefüggést, ami segíthet megérteni olyan gyakorlati tapasztalatokat, mint például:

- Adott lőszert miért nem lövi jól az egyik és miért szereti a másik fegyver, vagy ugyanazt a lövedéket különböző sebességgel lőve miért változik a szóráskép.

- A csalóka tavaszi időjárás megtréfált bennünket, a ragyogó napsütés ellenére mindenki kezdett fázni ezért hosszabb szünetet tartva kiálltunk a napra, de a lengedező tavaszi szél nem kedvezett a hőérzetünknek, tehát nekifogtunk a fegyverek belövését ellenőrizni.

Itt egy kis bökkenő azért akadt, volt olyan fegyver, amit itt kellett belőni és nem megfelelő lapot tettem ki ezért kicsit csúsztunk időben, de a végére minden rendben lett, nekifoghattunk mindenkivel külön – külön a különböző távolságokra kitett állatalakos céltáblák végiglövésének. A ballisztikai táblázat elkészítéséhez a csőtorkolatnál mért lövedéksebesség ismerete szükséges, ezeket az adatokat a gyári adatbázisokból illetve a saját gyakorlati tapasztalatok alapján határoztuk meg.

Egyszerre ketten készültek fel a lövészet végrehajtására, egy spektív segítségével a lövő mögé állva tudtam segíteni a szükséges beállítások korrigálásában. Végigmértük a kitett célok távolságait és mindenki készített egy vázlatrajzot a célok elhelyezkedéséről és pontos távolságáról. Nagyon hasznos tapasztalatnak bizonyult az is amikor egymástó 50-70 m távolságra lévő célokat összekevertünk és bizony a lövések már nem a 10 vagy 20 cm találati zónát találták hanem alá vagy fölé mentek, rávilágítva a távolságmérés fontosságát.

Ilyenkor azért kiderül az is hogy a klasszikus vadászfegyvereink is tökéletesen alkalmasak a hosszabb lövések pontos végrehajtására, a megfelelő nagyítású optika azonban sokat segíthet, illetve 250 m fölött a külső tornyos/állítható tornyos céltávcsövekkel, sokkal könnyebb pontosan lőni.

Mit is értek megfelelő nagyítású optikán?

Az általánosan elterjedt vadásztávcsövek nagyítási értékei általában 3-12 közötti átfogást biztosítanak, de 300 m fölött már jobban boldogulunk egy 15-vagy 18 maximális nagyítást biztosító céltávcsővel. A külső tornyos céltávcsövek gyakorlati előnye akkor válik egyértelművé, amikor 350 -400 m en a hagyományos céltávcsövekkel 30-50 cm ki kell célozni a vadból, addig a ballisztikai táblázat alapján a lövedékesést kompenzáló magasság állító toronnyal a szükséges kattintásokat végrehajtva pontosan azt a részt célozzuk ahová a találatot szánjuk.

A kiadós ebéd után tovább folytattuk a gyakorlást, és miután első körben meghatároztuk és végigpróbáltuk a szükséges korrekciókat – mennyit kell adott távolságon fölé tartani vagy hány klikket kell beletekerni a távcsőbe – kettesével párban dolgozva önállóan folytattuk a lövészetet, vagy épp egyedül, ha nem volt szükség segítségre.

Az egyik legnehezebb dolog egy ilyen gyakorlatsor végrehajtásánál a segítőre hárul, a lövés leadása után a becsapódás alapján meg kell tudni mondani, hogy ez a lövés most alacsony, magas, jobbos vagy balos volt e.Sok év lőtéri tapasztalat és rutin kell ahhoz, hogy pontos infót közölj a lövővel, és meg tudd mondani mennyit, kell korrigálnia a találathoz.

Nagyon jó érzés volt látni kedves vadásztársaim örömét, amikor a második harmadik alkalommal végiglőtték a távokat egészen 400 m ig, hiba nélkül, és látszott, hogy kellemesen meglepődnek, titokban talán még ők maguk sem hitték, hogy tényleg el tudják találni ezeken a valóban nagy távolságokon lévő célokat, mindenféle extra felszerelés és felkészültség nélkül, néhány órás gyakorlás után.

A nap vége felé már mindenki megfáradt egy kicsit, a lövészet befejezése után még egy fontos dolog volt hátra, a fegyverek tisztításának a-karbantartásának a témaköre. Profi cső endoszkóppal felszerelkezve végignéztük a fegyverek csövét belülről, meghatározva a jelenlegi állapotát, és szembesítve a tulajdonosokat a fegyvercsövek tisztításának a fontosságával a várható élettartamuk növelése és pontosságuk megtartása érdekében.

Végigcsináltunk egy általam ajánlott tisztítási procedúrát, ellenőrizve a cső belsejét előtte és utána, illetve egy hagyományos tisztítási eljárás után megnéztük, hogy mi minden marad még a csőben, amikor szemre már úgy tűnt, hogy teljesen tiszta, tükörfényes a felülete. Ennek a hosszú nap végén a résztvevőktől elbúcsúzva nagyon bízom abban, hogy hasznos volt az együtt eltöltött idő, és a vadászatok alkalmával a gyakorlatban is tudják majd alkalmazni az itt átadott információkat.

Tógyer Imre